Olvasási idő: 2 perc

SUSE – openSUSE

Elég sokáig használtam SUSE Linuxot, hogy kialakult véleményem legyen róla. A SUSE egy különleges helyzetbe került, mivel 2 típusa is van, egy nyitott és egy zárt fejlesztésű.
Az életciklusát a 6.2-töl egészen a 10.2-es kiadásig követtem. A 6-os kiadásoknál még olyan szinten nem volt hardvertámogatás, hogy még az alaplapi hangkártya támogatása is elég körülményes volt. Legalább is ami nekem volt Abit alaplapon mindenképpen.

Kezdetek

Ahogy a bevezetőben már írtam a hardvertámogatás problémás volt, bár az is igaz, hogy egy jó minőségű SoundBlaster hangkártya már jól muzsikált a rendszerben. Én rendszerint Nvidia videokártyákat használtam, azokra azért voltak megoldások, hogy 3D-benlehessen használni. Alapból KDE-vel jött ki a SUSE, mint mindegyik Linuxnál bármilyen grafikus felületet lehetett telepíteni. Vagy inkább szegelni, kellett hozzá kitartás, és rengeteg információ. De szép lassan fejlődött egyre nagyobb támogatottságot tudott nyújtani különböző eszközökön.

Compiz avagy a 3D-s deszktop

Amikor bejött a Compiz akkor már igazán jó effekteket lehetett tenni az asztali környezetre, röviden Desktop-ra. Amikor a Compiz nagyobb felhasználó tábort és figyelmet kapott én még SUSE Linuxot használtam, így itt említem meg ezt a remekművet. Aki még nem találkozott vele próbálja ki, azonkívül, hogy látványos még hasznos is, rengeteg beálltással, effekttel. Akkoriban nem sok OS tudta ugyanezt a színvonalat hozni. Olyan videókat lehetett nézni amilyenekről az átlag felhasználó addig nem is álmodott. Csak írd be a keresőbe Compiz és rengeteg videót képet találhatsz.

Rengeteg FTP

A 2000-esévek elején még a 3D támogatás eléggé gyerekcipőben járt, a meghajtó programok beállítása parancssori használatot igényelt. Mivel Nvidia kártyákat használtam csak ezen tapasztalatok állnak rendelkezésemre. Amikor kijött egy ujjbab driver, bár Linux alatt ez még akkor igen csak furcsa volt. Mivel a forrás állományokat kellett letölteni FTP szerverről majd lefordítani, telepíteni. Az elején ezek nehezebben mentek, mivel a függőségeket szintén be kellett szerezni, de amikor már csak egy frissítést kellett végrehajtani csak pár parancs és semmi perc alatt újra ment a grafikus felület 3D támogatással. Ma már ez simán grafikus felületen megy, de azért a tanulásra és a rendszer megismerésére jó hatással voltak ezek az idők.

Linux kategória további bejegyzései

  • PlatformIO telepítése VSC-re Debian-on
    Olvasási idő: 2 perc Ebben a rövid bejegyzésben a PlatformIO telepítését mutatom meg Visual Studio Code alá. Néhány érdekesség a PlatformIO-ról, aminek a háterében…
  • Atom telepítése Debian-ra
    Olvasási idő: 3 perc Az ATOM nem más mint egy hekkelhető szövegszerkesztő. Hivatalosan egy nyílforrású szöveg és forráskód szerkesztő. Amit a GitHub finanszíroz és…
  • miniDLNA telepítése Raspberry Pi-re
    Olvasási idő: 3 perc A miniDLNA egy média szerver, amivel videót, MP3-at lehet stream-elni hálózaton, sőt még képeket is meg lehet osztani. Amikor elkezdtem…
  • Visual Studio Code telepítése Debian-ra
    Olvasási idő: 3 perc Ez az IDE egy Microsoft által fejlesztett MIT licenc alatt kiadott termék. Windows, Mac és Linux platformra. A VSC az…
  • Arduino pro IDE telepítése Linux-ra
    Olvasási idő: 4 perc Arduino programozására eddig a sima Arduino IDE-t használtam. Viszont rátaláltam egy egy alfa kiadásra ami már 2019 októberében megjelent. Jelenleg…
  • ProFTPD telepítése Raspberry Pi-re
    Olvasási idő: 2 perc A Raspberry-re olyan FTP szervert kerestem, ami egyszerű, nem kell állítgatni, paraméterezni. Csak telepítem és egyből használható. Hát a ProFTPD…
  • Alap szoftverek Raspberry Pi-n
    Olvasási idő: 5 perc A Buster a legnagyobb SD kártyára tehető verziója alapból jól fel van készítve. Szinte minden csomag benne van ami egy…
  • SD kártya sebesség teszt egyszerűen
    Olvasási idő: 3 perc Egyszerű sebesség tesztek elvégzéséhez nem is kell más mint gnome-disk. Feltételezve, hogy Linuxot használ valaki Gnome asztali környezettel. Ebben a…